Beregdédai Falusi Zöld TurizmusJöjjön és látogasson el hozzánk!
A Munkácsi vár nemcsak Kárpátalja legismertebb műemléke, hanem mind történelmi, mind építészeti szempontból a magyar kultúra örök értékű kincse, melynek nevét Zrínyi Ilona tette halhatatlanná.
A Szinvéri-tó vidékünk legnagyobb természetes kelet-kezesű tava. A Talabor egyik forráságán a folyómeder hegyomlás általi elzáródása révén kialakult tó a Szinevéri Nemzeti Park északi részén, 989 m magasan található.
Az Ungvári vár a magyarok egyik legfontosabb erődítménye volt. Erről tanúskodik az is, hogy amikor 1086-ban a besenyők betörtek vidékünk-re, az összes településeket elfoglalták és felperzselték, de a várat bevenni nem tudták.
1970-ben nyílt meg az Ungvári várhegy déli oldalán a kárpátaljai szabadtéri Néprajzi Múzeum, amely megőrizte a kárpátaljai faépítészet legjellegzetesebb emlékeit, azok szinte minden típusát.
Ungvár után, az Uzsoki-hágó felé vezető úton jobbról, csodálatos kiszögelésben igazi strázsaként tornyosul a völgy fölé a középkori Nevickei várrom, mely egykor a hágóhoz vezető utat őrizte.
A Huszti fellegvár „bús dülledékein” magunkba szívhatjuk a múlt fuvallatát és gyönyörködhetünk a Máramarosi bércek és a Tisza nyújtotta nem mindennapi látványában.
Polena – ásványvízforrások felkeresése. II. Rákóczi Ferenc felkelésének leverése után VI. Károly osztrák császár a Schönborn-családnak adományozta a községet. Ekkor fedezték fel a polenai ásványvizek gyógyító hatását. Fogyasztása hatékony emésztőszervi, gyomor, különböző máj, epehólyag betegségek gyógyításánál, emésztőszervi műtétek utókezelésénél, a vizeletkiválasztó, idegrendszeri, szív- és érrendszeri betegségeknél.
Sipot vízesés – Kárpátalja egyik legszebb vízesése, magassága 14 méter.
Tiszújlaki turulmadaras emlékmű - a Rákóczi szabadságharc győztes csatájának helyén 1906-ban, II. Rákóczi Ferenc hamvainak Rodostóból való hazahozatalakor emlékoszlopot állítottak, melyet 1945-ben leromboltak, majd a rendszerváltást követően újra felállítottak.
Nárciszok völgye - 180-200 méterrel a tengerszint felett helyezkedik el a Tisza egyik ősi teraszán. A rezervátum területe eléri a 257 hektárt. Itt Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű keskenylevelű nárcisz (Narcissus angustifolius) ültetvénye található.
Európa közepét jelző emlékoszlop – Európa geodéziai középpontját jelzi, melyen a következő szöveg szerepel latin nyelven: „Ez egy állandó, pontos és örök hely, amelyet egy nagyon pontos, Ausztria-Magyarországon készült különleges hosszúsági és szélességi mérőműszerrel állapítottak meg. 1887.”
Tatár- hágó - a Vereckei-hágó után a második legfontosabb átkelési pont a Kárpátok északkeleti vonalán Belső-Ukrajna felé. A honfoglaláskor a környék a magyarok fontos átvonulási helye volt. Magyar elnevezését is onnan kapta, hogy a belső-ázsiai és krími tatárok általában ezen az átjárón át támadtak.
A Vereckei-hágó a Máramarosi-havasok és a Keleti-Beszkidek között biztosít átjárást 839 m magasan a tengerszint fölött. Az 1980-as Moszkvai olimpia idején új út épült Munkács és Lemberg között, ami elkerüli a hágót. Így ma itt szinte alig van forgalom, főleg a turisták látogatják.A Vereckei-hágó egy hosszú szerpentinen közelíthető meg. Fontos történelmi emlékhely. A honfoglaló magyarok nagy része is itt lépett az új haza földjére, majd később innen indították halicsi hadjárataikat az Árpád-házi királyok is. A Vereckei-hágón át érkezett Magyarországra a szabadságharc kezdetén II. Rákóczi Ferenc, akit már vártak hű kurucai, majd itt hagyja el az országot, hogy erőt gyűjtsön az újabb küzdelemhez. A hely, ahol honfoglaló őseink a Kárpát-medencébe érkeztek, minden magyar számára fontos zarándokhely. Az emlékmű legfontosabb motívuma az életfa hétágú virágforma, mely a hét törzset jelképezi. : a kehelyből hét virág nő ki. A középen lévő oltárkő a vérszerződés helye; ebből fakad a nemzet. Az oltárkőre elől és hátul is keresztet faragtak. A hágóról csodálatos a kilátás a Kárpátok hegyeire valamint a völgyekben meghúzódó településekre.